2011. szeptember 4., vasárnap

Suzanne Collins: Az Éhezők Viadala, Futótűz



Oh, te jó Ég, egy Battle Royale koppintás - sóhajtottam, mikor elolvastam az összefoglalóját. De ez csak a második mozzanat volt.
Az első mozzanat, hogy az interneten lettem rá figyelmes, hogy unos-untalan összehasonlítgatják egyik kedvenc könyvemet a titokzatos nevű The Hunger Games-sel. Azt se tudtam, mi fán terem, csak nem tetszett, hogy csak ezzel a vonzattal találok bármit is róla.
Aztán elolvastam. Először csak ezt:

Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Panem lakóival: minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy tizenkét és tizennyolc év közö
tti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük Az Éhezők Viadalán. Az életre-halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé. A tizenhat éves Katniss Everdeen egyedül él a húgával és az anyjával a Tizenkettedik Körzetben. Amikor a húgát kisorsolják, Katniss önként jelentkezik helyette a Viadalra, ez pedig felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem először néz farkasszemet a halállal...

Fújtam, mint egy dühös macska - ki ne érzett volna már hasonlót, mikor a kedvenc könyvét véli felfedezni egy újban? Meg is fogadtam ott helyben, hogy addig kutatok utána, míg el nem olvasom.
Sikerült is megszereznem, és nagy dérrel-dúrral ültem le elé.
Meg kell mondjam őszintén, faltam. A stílus roppant olvasmányos, emberkö
zeli, látszik, hogy ezt egy nő írta. Az elbeszélés is E/1, ráadásul egy kislány szemszögéből. Ezen kívül nagyon vonz az alapszituáció, nevezetesen ez a ˝belekényszerítettek-egy-életre-halálra-szóló-villámháborúba-amiből-bohózatot-csinálnak˝. Illetve, a vonz nem is jó szó rá talán, még mielőtt elborult elmebetegnek tartana mindenki. Csak érdekel. Érdekel, hogyan vezetik le benne a szereplők jellem(vissza)fejlődését, hogyan lesz valakiből áldozat, vagy gyilkos, érdekel, hogyan dolgozzák fel az elkerülhetetlent. A téma nagyon kényes.
A sikere valószínűleg abban rejlik, hogy polgárpukkasztó, mint a BR volt, a fiatalok szeretik, mert tudat alatt dühönghetnek közben, ebben a világban, ahol a legtöbbje úgy érzi, hogy a felnőttek magukra hagyják őket, hogy a felnőttek csak magukkal törődnek, hogy elvárásaik vannak feléjük anélkül, hogy segítenének - nos, ezeket az érzéseket belevetíthetik az olvasmányélményükbe, ahol kőkeményen le vannak írva a fentebb említett dolgok. Ezért válhat KAtniss új hőssé, példaképpé számukra.
És, hogy miért a fiatalokat említem? Mert ez kőkeményen ifjúsági regény. Ez nekik készült. Mind az érzelmi, mind a megfogalmazásbeli módja miatt. Egy amerikai Battle Royale. Ahol az alapszitu ugyanúgy megvan, viszont sokkal kevésbé naturalisztikusabban, sokkal lágyabban fogalmazva, és virágnyelven írva az öldökléseket.

Na,nekem viszont pont ez nem jött be. Az a fajta vagyok az életben is, aki szereti nevén nevezni a dolgokat, és nem vagyok vevő a ködösítésekre, és a finomításokra. Szeretem, ha valami minél életszerűbb, nem egy elérhetetlen másik világról akarok olvasni. És ez nem a helyszíntől függ szerintem, sokkal inkább a megfogalmazástól, és a cselekménytől.
Pici elkanyarodás után, nemes egyserűséggel le*nyál*-aztam a könyvet, attól függetlenül, hogy tulajdonképpen tetszett. De azért örültem volna, ha nincs benne az elengedhetetlen
szerelmi szál. Valószínűleg lehet szerelmi szál nélkül is jó könyvet írni, bár nem nagyon divat megpróbálni. Ennek ellenére értem, miért van benne, és sejtem a célközönséget is, tekintve, hogy Suzanne Collins azidőtájt, mikor én születtem - tehát jó 20 éve - még a Nickelodeonnak írt.
Ez persze nem baj.
Tulajdonképpen tetszik a könyv, jó kitalált disztópikus jövővel.Nagyon ötletes a PR-je is, legjobban a Kapitólium honlapja tetszett - http://www.thecapitol.pn/ - ahol regisztráció után besorol az egyik körzetbe.:) Én a 8. Körzet lakója lettem, ez pedig a textilipar
körzete. Jópofa.:)

A Futótőznél viszont először megenyhültem. Ugye ez már a következményekről szól, így sokkal eredetibb ötlet, mint az első rész volt. Tetszett a lázadás lassú, fokozatos megírása, tetszett, ahogy felvezeti, és tetszettek az apróságok, amire kitért.
Katniss az első rész végére nagyon szimpatikus lett, igazi kis mufurc fenegyerek, magamat láttam benne én is egy kicsit.

A második kötet végére viszont kicsit kiárándultam. A sok hisztérikus sírás, ájulás, a mártírkodás és satöbbi... Oké, hogy egy 16 éves lány valószínű, hogy így fogja fel a dolg
okat, de ez nekem akkoris sok volt. Főleg azok után, hogy Katnisst milyen kis fenegyereknek ismertük meg. (Harry Potterből is ott ábrándultam ki mikor elkezdett
mártírkodni...)

Összegezve: Tetszik, ha nem is a sztori, de a felépített világa igen - ha nem állok le összehasonlítgatni a BR-rel, eléggé a lelkivilágom ahhoz, hogy utánaolvasgassak, rajongjak, regisztráljak a Kapitólium honlapján, és hasonló marhaságokat csináljak - de ezek akkor jelentkeznek csak, ha egy-egy könyv megragad. A filmet is kíváncsian várom, ami 2012 tavaszán kerül a mozikba.

- Az Éhezők Viadala -
Eredeti cím: The Hunger Games
Kiadó: AGAVE KÖNYVEK KIADÓ KFT.
Oldalak száma: 300
Kiadás éve: 2009
Fordító: Totth Benedek

- Futótűz -
Eredeti cím: Catching Fire
Kiadó: AGAVE KÖNYVEK KIADÓ KFT.
Oldalak száma: 314
Kiadás éve: 2010
Fordító: Totth Benedek

Bemutatkozó


Nos, egyre több az olvasósblog körülöttem, és úgy döntöttem, miért is ne készíthetnék én is egyet?:) Aki régebb óta ismer, az automatikusan kapcsol össze a könyvekkel, és nem is ok nélkül: 3 éves korom óta olvasok, és ez az elsődleges hobbim. Mert a többi cserbenhagyhatott. A színház, a zene, a tánc, ezek mind magamra hagyhattak, de az olvasás nem hagy el engem soha, és a könyvek akkor is a barátaim, ha éppen nyomorultul elhagyottnak érzem magam.
Nem fogok sorrendben haladni a könyvekkel, eleinte az újraolvasásaimról, régebbi könyvélményeimről fogok írni. Előre szólok, hogy nem vagyok biztos benne, hogy a stílusom mindenkinek tetszeni fog - kissé szabadszájú vagyok.
Nem célom, hogy precízen leírjam a könyvek tartalmát - fölösleges, mindegyikhez létezik fülszöveg. A - számomra- lényeggel fogok foglalkozni, és a hatásával.

Hát akkor - harcra fel.:)